2013. október 2., szerda

18. rész - Neked adtam a szívem....

Sziasztok!
Nem tudom eljutott-e hozzátok az új rész mert elég kaotikusra sikerült a feltevése! Nekem nem írja ki, hogy fent lenne, de talán másoknak megjelent....
Öcsém miután elszakadt a kuplung hamar átöltözött, hogy végre szerelhet! A melegítő felsője zsebébe dugott egy csavarhúzót és készülődött.
Én épp rakosgattam fel a képeket mikor az öcsém elsuhant mellettem és megborzolta a hajam. Az egyetlen dolog amitől kiborulok, ő is tudja. Göndör szőke hajam van, bármit teszek visszagöndörödik, régen mindig csúfoltak miatta, hogy kócos vagyok. És az se tett jót a közérzetemnek mikor megjelentek a hajvasalók. Az enyém reménytelen ebben az esetben....nincs az a vasaló.....
Szóval, beleborzolt a hajamba én meg felé csápoltam, hogy hagyjon már. Az elém helyezett wc-papír guriga - amit papírzsepi helyett használok, mert a család nem győzi a zsepit, - elgurult. Az öcsi meg meggondolatlanul lehajolt érte.
Most két köldöke van!:(
Csak a férfias üvöltésre figyeltem fel és szörnyű volt látni, hogy a pólóján egyre nagyobb a vérfolt. A családunkba viszonylag sok az egy főre eső medikák és egészségügyisek száma, a 3 "nővér" azonnal lerohanta szegényt. Lekezelték, bekötözték, megállapították, hogy nem szúrta át a hasfalát, egyenlőre nem kell kórházba vinni.
Én nagyon sírtam, mert miattam volt minden. Egész este az ágya mellett kuporogtam és olvastam neki a hülye könyvéből.:(
Aztán azt mondta úgy enne valami édeset. Gondoltam ez a legkevesebb, csinálok szilvás gombócot, azt nem olyan nehéz......
Kikerestem a netről és nekiálltam, de nem találtam zsemlemorzsát, gondoltam jó lesz a gríz is. És valószínűleg kihagytam egy fázist a leírásból  mert olyan kemény lett mintha apró sódert ropogtatnánk a fogunk alatt.
Most itt ültünk az asztal körül és mint hét éhes mókus ropogtattuk a grízt. Mindenki dicsérte  főleg az öcsém, mert már unja a bömbölő képem. Aztán a dédi letette a villáját rám nézett és azt mondta. Hát Luna én még ilyen érdekes gombócot sose ettem!
Most is sírok, de már a röhögéstől mert azóta is az egész család fetreng a nevetéstől  de becsületükre legyen mondva megették a gombócom!:)
Ja, és a doki szerint nem zörög a szívem!:)
A jövő héten mehetek suliba!:(
Pénteken hozom az új részt, örülnék, ha írnátok, hogy tudjam a visszajelzésetekből, érdekel-e titeket még a történet.
puszi, nora

3 megjegyzés:

  1. Szia!

    Mi az, hogy nem jeleníti meg a bejegyzésed? Már 20 pipád van, és természetesen a "nem jutok szóhoz" komim is. Menj vissza a bejegyzésedre, amit írtál, és frissíts rá. Majd ezt követően nézd meg újra. Egyébként, ha itt a blogarchívumba is megnézed, akkor is ott van: http://noranadasdy.blogspot.hu/2013/10/18-resz-neked-adtam-szivemet.html

    Abba ne hagyd nekem, az írást. Folytasd csak szépen tovább. Ne fossz meg minket az írásod olvasása okozta örömétől.... :-)

    Öcsit sajnálom. Még jó, hogy nem lett komolyabb baja. Ami nálatok megy az komolyan mondom felér egy kabaréval.

    Természetesen várjuk a kövi részt. :-)

    Puszi,
    Dee

    VálaszTörlés
  2. Szia Drága!!
    Értem, vettem!!:)
    Már látok mindent, ha másodszor is megjelentetem, akkor rögtön kiadja!
    Most gőzölni fogok, mert a doki szerint attól fáj a fejem, hogy hiába trombitálok állandóan mint egy elefánt, tele van a fejem. Nem ez lesz a legboldogabb órám:(
    Az előbb nem írtam a gombócnál, hogy természetesen fagyasztott volt, a hűtőből, csak a zsemlemorzsa kellett volna hozzá! Mielőtt még úgy jönne le micsoda konyha virtuóz vagyok!:)
    köszi, hogy mindig itt vagy!
    Most megyek és felgőzölöm az agyam.:(
    puszi, nora

    VálaszTörlés
  3. Pedig már azt hittem te csináltad. Csodálkoztam is. Betegen, még neki állsz, hogy engeszteld az másik beteget. De így már minden világos. Na igen és ahogy a család reagált rá. :-) A nagyid mindent visz. Nemhiába, ilyenek ezek a nagyik.... :-)

    Óvatosan azzal a gőzöléssel, nehogy a végén, még teljesen megpuhulj.... :-)

    Puszi,
    Dee

    VálaszTörlés