2015. november 26., csütörtök

Sziasztok


Szeretném mindenkinek megköszönni az aggódást és az érdeklődést.
Teljes szívemből köszönöm, jó érzés.
Jól vagyok, hazaengedtek az ünnepre, azt hiszem 2 napja vagyok itthon. Itt is minden más, mint amire emlékszem.
Csak az egyik kezem tudom használni, és minden nagyon nehezemre esik, ezt a bejegyzést is megírni.
A legsúlyosabb sérülésem, koponyaalapi törés. Sok sérülésem van, és sok rossz dolog történt velem, de csak azt tudom, amit elmondanak. Hülye érzés.
Amikor magamhoz tértem, az ágyamnál ült a barátom, akiről kiderült, hogy már nem a barátom, a dilidokim meg, aki a legjobb barátom, a férjem lett, és nekem egészen más van a fejemben, ezekről semmire se emlékszem. Arra sem, hogy állapotos voltam.
Azt mondják szeretnek, de én nem érzek semmit.
Csak azt tudom, amit elmondanak, meg amit itt olvasok, hogy milyen volt az életem, de eddig ezt se engedték, és nem ezt érzem.
A doki azt mondja, pihennem kell és türelmesnek lennem, és majd fogok emlékezni mindenre, mert most téveszméim vannak. Meg azt, hogy szeret engem.
De ha belenézek a tükörbe, egy kopasz, lila fejű szörnyet látok. Nem hiszem, hogy lehetne egy ilyet szeretni.
Nagyon össze van zavarodva bennem minden, néha arra gondolok, hogy megőrültem.
Rémálmaim vannak, és attól félek, bezárnak valahova, és ott felejtenek a bolondok között, hiszen pszichológus a férjem, megteheti.
A szobámba jó, tanulok, mert azt mondják, egyetemre járok.
Nem tudom, mikor fogok írni, most semmit se tudok.
Békés Hálaadást mindenkinek.
Köszönöm, hogy gondoltatok rám.
Őszinte szeretettel, Luna


13 megjegyzés:

  1. Drága Luna!
    Mi is nagyon szeretünk, és aggódtunk érted. A külső sérülések nyomai idővel elmúlnak, kívánom hogy lelkileg is erősödj meg és újból tudjál szívből nevetni. Hosszú az út még odáig, de mi biztos hogy melletted leszünk, mert nagyon szeretünk. <3
    Puszi, Porcica

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Köszönöm, hogy így gondolod, én is emlékszem ám rátok.
      Néhányan olyan kedvesen írtatok, de én emlékszem, csak pár hónap esett ki a fejemből.
      Nevetni most is lehetne, de inkább sírnék attól amit látok. egészen elképesztő a látvány, képtelen vagyok megszokni, hogy az én vagyok. A hajam már 1 cm és feláll mindenütt mintha belenyúltam volna a 220-ba. Fekete cérnával varrták a fejem és a végei felállnak akár a bogarak csápjai. Megismerhetem a koponyám formáját. Azt mondják tökéletes ovális és szerencsére a füleim se állnak el, ahogy apunak. Kisöcsémnek is hosszabb a haja. Ha visszafele simogatom szúr mint a süni, ha előre akkor meg puha selymes.
      Mindenki levágatta a haját, a fiúk 1 cm, a lányoknak vállig ér még a Dani szülei is.
      Kedvesek, igyekeznek. Hálaadáskor indiánnak öltöztünk, mindenki kendőt tekert a feje köré és szegény pulykának a tollából tűztünk tollat. Miattam teszik, hogy ne legyen olyan szörnyű nekem, én mégsem tudok érzéseket kimutatni.
      Holnap megyek a kórházba, nagyon félek tőle. Leveszik a kezemről a kötést, tornásztatnom kell majd, biztos a fejemet is megvizsgálják. Félek hogy találnak valamit. Nagyon félek.
      Örültem hogy írtál.
      Puszi, Luna

      Törlés
  2. Szia Luna!

    Nagyon sajnálom, hogy ilyen súlyos baleset ért. :( Aggódtam nagyon Érted, és most nagyon-nagyon szorítok mielőbbi teljes felépülésedért! Biztos sokat hallod, de próbálj türelmes lenni, és a családod támogatásával újból lesz erőd és az emlékeid is visszatérnek.

    Ami az írást illeti, most vannak fontosabb dolgaid. Mi itt vagyunk, és akkor is itt leszünk, ha újra írni fogsz.

    Sokszor puszillak, nagy ölelést küldök!

    Dina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Nem autóbalesetem volt, egy férfi bántott, akire nem is emlékszem az egyetemről. Sok rosszat tett velem és még a kórházba is utánam jött mikor megtudta, hogy még élek, hogy lelőjön. Anyu és a doki volt ott velem és elmondott mindent amiket velem tett, és a doki majdnem megölte.
      Én nem emlékszem de folyton azon töröm a fejem hogy vajon mit tehettem, mit érthetett félre, hogy azokat tette velem.
      Otthon mindenki azért sóhajtozik, hogy mikor jön már vissza az a régi Luna, a doki meg nem tágít mellőlem egy percre sem, és azt mondja csak néhány hónap esett ki nekem de azok a legboldogabbak. Úgy szégyellem magam, hogy nem emlékszem rá, meg mert ő mosdatott és látott engem úgy. Azt mondja ő a férjem és senki se érhet hozzám, és bántja, hogy nem tudott megvédeni, mert az ő kötelessége lett volna. Én biztos vagyok benne, hogy nem az ő hibája bármi is történt. Hálaadáskor is felvágta nekem a húst és azt mondta régen én etettem őt meg az öcsikém, és hogy én vagyok az élete.
      Olvasgattam, hogy miket tettünk, és hihetetlen számomra, hogy néhányszor bementem a kórházba csak fehérneműben egy hosszú kabátban akár a filmekben, meg hogy lesöpörtem mindent az íróasztaláról és ott szerelmeskedtünk. Ezek annyira hihetetlenek, hogy én ilyeneket meg mertem tenni, akkor nagyon kellett szeretnem őt.
      Emlékeznem kell, mi lesz ha így maradok?
      Rád emlékszem, ez jó, és köszönöm, hogy írtál.
      Puszi, Luna

      Törlés
    2. Szia!

      :(
      Remélem, ez a vadember már a megfelelő helyen van. :@

      Még a szemem is könnybe lábadt, amikor azt olvastam, hogy rám emlékszel. Nagyon drukkolok Neked, minden nap benézek ide, sokat gondolok rád így "ismeretlenül" is! Írtad valakinek, minden idegesít hosszú távon. Próbálkozz cicasimogatással, az engem mindig megnyugtat. A bársonyos bunda és a monoton, kellemes dorombolás.... Imádom!

      sok puszi

      Dina

      Törlés
  3. Kedves Luna!

    Nagyon szeretünk és nagyon aggódtunk érted!! Melletted vagyunk!!! Köszönjük hogy annak ellenére mennyire össze vagy zavarodva írtál nekünk!!

    Sok puszi, Kriszti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Ha most írnám azokat a részeket ahol kisu elvesztette a memóriáját sokkal jobban sikerülne mert most valóan megtapasztaltam milyen érzés az, hogy egy csodaszép férfi bizonygatja, hogy szeret, én meg nem emlékszem. Hálaadáskor áldást mondtunk és fogtuk egymás kezét, aztán egyenként is, és ő azt mondta, értem ad hálát istennek, hogy szerethet.
      Jobbat érdemel nálam, egy egészségest, nem ilyent. Régen idegesített, ha egy szó nem jutott eszembe, most meg hónapokat vesztettem el.
      Írt a volt barátom anyukája, és azt írta, azért nem telefonon hív, mert tudja, hogy nem emlékszem milyen jól összebarátkoztunk a nővérem esküvőjén, ahol a doki megkérte a kezem.
      Mi történhetett, hogy itt volt akkor, és hogy ilyen hamar férjhez mentem, és ő nem haragszik, elképzelni se tudom.
      Az amnéziáról könnyebb írni mint megélni.
      Köszönöm, hogy gondoltál rám.
      Puszi, Luna

      Törlés
  4. Kedves Luna!
    most a gyógyulással foglalkozz, az írás a legyen a legkevesebb, mi veled leszünk, bármikor folytasd
    az a lényeg, hogy felépülj, mással te most ne foglalkozz
    puszi: Aniw

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Voltam kontrollon és mindent rendben találtak, pedig a fejemtől a talpamig mindent megvizsgáltak. Még az érzékszerveimet is, még nyelnem is kellett, mert valahol ott vérzett be az agyam vagy mi.
      Már két kezem van, de félek használni, mindig arra gondolok, hogy felszakad a seb, amit a golyó hagyott benne.
      Tornáztatnom kell majd, gondolom te ezt tudod!
      Ideges vagyok, türelmetlen és feszült. Figyelnem kell, hogy ne robbanjak, még saját magam is idegesítem magamat.
      Ha nem jelentkezem többé, akkor tudjad, hogy ordítozni kezdtem azzal az idiótával, aki a tükörből bámul rám.
      Egy csomó egyensúlyvizsgálatot végeztek, nem tudom, hogy valaha visszatérhetek-e a régi életemhez. És azt se tudom, hogy lesznek-e saját emlékeim ezekről a napokról, vagy csak azt fogom tudni, amit elmondanak.
      Az biztos, hogy ha Halloween előtt történt volna ez velem, nem lenne gondom a szörnyjelmezre!
      Puszi, Luna

      Törlés
  5. Kedves Luna!
    Most magadra kell koncentrálnod! Pihenj sokat, és közhely, de idővel minden megoldódik! Kitartás!
    Mielőbbi gyógyulást!
    1olvasó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Nem is tudok más tenni, csak pihenek és nézem a tv-t mert minden idegesít, és semmihez sincs türelmem. Se az olvasáshoz, se az íráshoz, bármit teszek, egy rövid idő után elfogy a türelmem és idegesít, és olyan feszültség van bennem, hogy fel tudnék robbanni, és nem is tudom, hogy mitől.
      Azt mondják, ezt érzi, aki megsérül, és nem tudja az életét egy ideig ugyanazon a szinten folytatni, ez a tehetetlenség. Biztos igazuk van, bár én ha tehetném, örökké a szobámba maradnék, és soha többé nem néznék tükörbe mert szánalmasan undorító akit látok.
      Köszönöm, hogy írtál. Jó olvasni ezeket a sorokat, mert úgy érzem talán valamit jól csináltam eddig, még ha nem is emlékszem rá.
      Puszi, Luna

      Törlés
  6. Drága Luna!
    Nagyon sok szeretettel és aggódva olvasom soraidat. Teljesen átérzem a helyzetedet, nagyon sok erőt és türelmet kívánok Neked. Az amit Veled tett az a férfi szörnyű, és a lelked most úgy tud megvédeni a nagyobb sérüléstől, hogy "eldugta" az emlékeidet. Biztos vagyok benne, hogy minden rendbejön most is, és ahogy gyógyulsz és fel tudod dolgozni a történteket, úgy fognak visszajönni az emlékeid, eszedbe jut minden.
    Szeretettel ölellek és tízmilliószoros áldást küldök - ahogy nemrég Te küldtél nekem.
    Puszi: Kata

    VálaszTörlés
  7. Sérültem és megtörtént, amikor hét hónapja a házasságomban nagy probléma merült fel, köztem és a férjem között. olyan szörnyű, hogy a házasság felbontására bírósághoz fordult. Azt mondta, soha többé nem akart velem maradni, és már nem szeretett. Tehát kiszállt a házból, és komoly fájdalmakon ment át engem és a gyerekeimet. Megpróbáltam minden lehetőséget, hogy sok könyörgés után visszahozzam, de minden haszontalan volt, és megerősítette, hogy döntését meghozta, és soha nem akart újra látni. Tehát egy este, amikor visszatértem a munkából, találkoztam egy régi barátommal, aki megkérdezte a férjemről. Tehát mindent elmagyaráztam neki, így azt mondta nekem, hogy a férjem egyetlen módja, hogy meglátogassam a DrIgbinovia nevű helyesírást, mert ő is neki dolgozott. Tehát soha nem hittem a helyesírásban, de nem volt más választásom, mint követni a tanácsát. Aztán adta meg az e-mail címet, amit a docigbinovia93@gmail.com a meglátogatott helyesírásról. Így másnap reggel küldtem egy e-mailt a címére, amit adott nekem, és a helyesírási követelmények biztosítják, hogy visszaszállom a férjem a két napot. Micsoda fantasztikus kijelentés! Soha nem gondoltam, hogy beszélt velem, és elmondott mindent, amit tennem kell. Aztán másnap reggel, így meglepő módon, a férjem, aki nem hívott meg az elmúlt 7 hónapban, felhívott, hogy közölje, hogy jön vissza. Milyen csodálatos!! Tehát így jött vissza ugyanazon a napon, sok szeretettel és örömmel, és bocsánatot kért a tévedésért és a fájdalomért, amit ő és gyermekeink okoztak. Ettől a naptól kezdve a kapcsolataink erősebbek voltak, mint korábban, a DrIgbinovia segítségével Szóval ott konzultálok veled, ha bármilyen problémája van vele kapcsolatban, 100% -os garanciát adok neked, hogy segíteni fog neked, hívja, vagy adja hozzá őt a Whats-app-hez: +2348144480786 A BIG THANKS TO Drigbinovia ..!

    VálaszTörlés