30. rész - Nincs veszélyesebb egy megsértett nőnél.....

Sziasztok!

Jó reggelt mindenkinek!:)
Ma iskola lenne, de lógásban vagyok. A héten úgy is állandóan orvoshoz jártam, egy hónapja már, hogy azok a dolgok történtek....rohan az idő....és most egy csomó vizsgálatra kellett mennem. Vérvételre szinte hetente járok, mert a jelenlegi vérállományom csak nyomokban az enyém, és még nem elég izmos:)
Ezt az orvos mondta, hát nem édes?

Vendégünk van....és nagyon különleges meg furcsa volt találkoznom vele. A baleset óta nem láttam és nem volt könnyű a szemébe néznem.
Azt hiszem neki sem könnyebb, néha furcsán viselkedik, azt hiszem ő sem tette még túl magát a dolgokon, és azt is, hogy néha rám vetíti ezt a frusztrációját, aztán rádöbben és megpróbál elhalmozni mindennel, szerintem ő sem tudja sokszor, hogy mit akar.....
Az éjjel sokat beszélgettünk és valószínűleg mindkettőnk életét alaposan átírta az a szombati nap.
Meghívott néhány napnyi kikapcsolódásra, azt mondja rászolgáltunk mint a ketten. Eredetileg síelni akart megtanítani, de ez most, hogy leamortizálódtunk nem megvalósítható. Hát mondtam, majd csak túl teszem magam ezen a csalódáson!
Nem tudom okos dolog lenne-e elfogadni, a tengerre akar vinni egy hajóra, mert a tengeren lehet csak igazán kikapcsolódni.....
De ahhoz hogy eljussunk a tengerig repülőre kéne szállnom aztán még hajóra is, és nem vagyok benne biztos, hogy a gyomorideges állapotomat pozitívan érintenék ezek az élmények! Még sosem ültem repülőn és nem láttam a tengert sem....
Ő most alszik, tényleg hihetetlen, de úgy tűnik ezek a skandinávok bármennyit képesek aludni. Viszont úgy ébrednek, mintha csak egy pillanatra hunyták volna le a szemüket. Én reggelente kitámolygok a fürdőbe rámeredek a tükörre, hátratántorodok a szívemhez kapok és felsikoltok. A berontó öcsémet faggatom, te ki az a szörny a tükörben? Szerinte én!
Szóval szundizik akár egy téli álmot alvó medve, bár szerintem a jegesmedvék nem is alszanak téli álmot, csak a picijükkel vonulnak az iglujukba.:)
Viszont képzeljétek balkezesek, ahogy picit mi is, vagyis az íráson kívül minden mást bal kézzel csinálok:)
Ezért az agyféltekémnek köszönhetően jók a megérzéseim, és érzelmekben gazdag vagyok.:)
Én mostanság nem alszom sokat, vagy ha mégis furcsaságokat álmodok.
Egyszer halakkal álmodtam, hatalmas döglött halak potyogtak az égből volt amelyiknek feje sem volt. Mi meg ültünk a kocsiban és néztük ahogy a szélvédőre becsapódtak és véres nyomot hagytak. Nagyon féltem valamiért pedig a halaktól annyira nem kell....
Aztán a nővéremmel álmodtam. Talán mert a héten ünnepeltük a névnapját, nem tudom. Álmomban ült a lépcsőház lépcsőjén és csak nézett maga elé mereven. Mi meg az öcsivel mentünk be, hozzá léptem, szóltam hozzá, de semmi, nem reagált csak bámult üres fejjel maga elé. Lenyúltam hozzá és felemeltem és megráztam de akkor is csak tovább bámult üveges szemekkel, akár egy agyondrogozott bábú.
A saját kiabálásomra ébredtem, vagyis azt hittem, mert még félálmomban hívtam őt a mobilomon. 
Tudtam,  hogy nagy baj történt vele. Mostanában van hármójuknak egy beteges rajongójuk, és mi már megtanultuk, hogy azt komolyan kell venni, mert néha csúnyán eldurvulhat a dolog. Arra tértem teljesen magamhoz, hogy a szomszéd szobában szol a telefonja, ő meg beront a szobámba, mert azt hitte rosszul vagyok azért hívom, nyomában az álmosan dülöngélő családdal.
Kínos volt, inkább nem alszom éjjel. Ezért aztán elaludtam a suliban informatika órán. A tanár olyan rendes volt, nem szólt, hanem körbe ment a teremben és a vállamra tette a kezét. Óra végén bent maradtam és mondtam elnézést, állandóan elalszom a gyógyszerektől, ő meg mondta, tudja, anyu beszélt a tanárokkal.....
Szóval a rajongó....
Egy őrült rácuppant a nővéremékre. Az egyik lányt a bárban megfenyegette és meg is ütötte, mert a lány nem szerzett a nővéreméktől aláírást, meg el kellene lopjon egy bugyijukat, és azt akarja a barom, hogy vágja le a hajukat, és vigye el neki mert albumot készít mindegyikőjükről és abba kell. És ez nagyon veszélyes dolog, mert az aláírás még csak röhejes, a bugyi már beteges, de ha valaki azt kéri, hogy vágd le a haját az már csonkolás és az ilyennel már nem szabad játszani. Annyira nem, hogy a bár hivatalból meg is tette a feljelentést, mert oda is bejár és molesztálja a lányokat. Nagyon féltem őket, tudom milyen érzés ha egy "rajongó" beszorít egy kapualjba és hörgő hangon ecseteli miket fog veled tenni aztán szúr....
Szerencsére van egy állandó testőrük! 
Ez úgy történt, hogy egyszer a barátnőm látott az utcán egy hajléktalant egy tündéri aprócska Staffordshire terrierrel, aki fekete volt és a feje közepén húzódott egy fehér csík. A férfi rögtön megfogta a kiskutyát és elnézést kért, mert a kicsi odafutott a barátnőmhöz. Beszélgetni kezdtek, mondta, hogy úgy kapta, mert sokat ellett az anyja és nem tudta volna nevelni, és most ő gondozza, de ha felnő majd megvédi őt meg a dolgait. A barátnőm vett egy szendvicset a hajléktalannak, az meg először megetette a kutyussal a felét, aztán ő is megette a maradékot. 
Azóta hetente legalább egyszer kap tőlük egy szendvicset és már közel táborozott a bárhoz, a kutyus meg szépen növöget. Most mikulásra, vettünk egy nagy zacskó kutyakaját, Havernak! 
Szóval, miután a férfi megtudta, hogy a nővéreméket zaklatják, hajnalonta elbattyog a bárhoz és kutya kísérettel megy velük az állomásig!:)
Azt mondja legalább megszolgál a sok szendvicsért.
Karácsonyra is küldök majd nekik egy kis csomagot:)

Ja, igen! Rákaptam a főzésre! A doki szerint pótcselekvés, de nem érdekel! Fogcsikorgatva főzök, néha éjjel alvás helyett és néha még sikerül is.
A dédi meg kérdezget, Luna miért nem te  jársz abba a főzőiskolába? Mondom azért dédi mert egy aprócska dolog még hiányzik nálam a feltételekhez, nincs érettségim!
És ez nyomós ok, bólogat ilyenkor tele szájjal, az öcsém, aki mióta ferdén hordja a szárnyát teljesen átszellemült és megvilágosodott mint Buddha! Mondtam, nyáron majd ültetek neki egy fügefát:)
De néha nem jönnek össze a konyhai dolgok. Vártuk a vendéget, és kalácsot is sütöttünk.
Kérdem a dédit ennyi elég lesz az élesztőből, mert hát engem kiborít az hogy csipet meg maroknyi!!! 
Azt mondja tegyél még bele egy csipetet! Hát tettem! Aztán beszélgettünk és egyszer csak azt látom, hogy a letakart tészta nyújtózkodik, imbolyog és akár egy szédült szellem kiszökken a tálból és útnak indul a konyhapulton. 
Mondom, nézd dédi, szökik a kalács!
Erre persze ott terem a púpos félkezű, és azt mondja fogjam meg! Mondom neki, dehogy fogom, hát nem látod, hogy úgy nyomul felén akár egy gonosz massza?
Anyu meg a nővéremmel kiabált, hogy mit műveltél már megint a konyhában?
Az meg, hogy nem én voltam, hanem Luna. Persze velem nem ordítozott, csak égnek emelte a szemét, hogy istenem, hol rontottam el?
Én meg megnyugtattam, kapott anyagból dolgoztál és a legjobbat hoztad ki belőlünk! Ne aggódj, lehetne ez sokkal rosszabb is!

Itt ez a süti! Tudom, hogy ez nem egy gasztró blog, de annyira büszke vagyok rá! Igazi Skandináv! És képzeljétek a vendég is felismerte, és azt mondta még jobb mint az eredeti, csak ne csináljunk már ennyi mindent mert fogynia kéne:)
Jaj, csak írogatok itt össze-vissza kínomban, pedig most már be kell mennem hozzá! 
Szerintetek merjek elmenni nyaralni ebben a télben?
Mert a vendég meghozta ám a havat is! Akkora a hó,  hogy le vannak zárva az utak:)
Megőrül a világ, vagy csak én?:)

Mindenkit ölelek és puszilok:
egy nagyon zaklatott Luna

u.i. Lehet, hogy már ez sem jelenik meg, most tiltott le a rendszer:(