Hazaértünk, már itthon vagyok!
Hamarosan jelentkezem majd, csak kell még egy kis idő az átállásra.
Nem hiszitek el, de beteg
vagyok! Fáj a torkom és lázam van!
Végül is ahonnan jövünk, ott
most tél van, még ha harminc fokban is!:)
Hát nem jött valami jókor nekem
ez a betegség, mert amúgy is kinézett már egy újabb kontroll, de a lázam
hatására a nővérem és az egészségügyi kommandó általános riadót rendelt el,
mozgósítást és még örülhettem, hogy nem vitettek azonnal a kórházban az
elkülönítőbe. Igen alapos kivizsgálásban volt részem, komolyan csak a
prosztatámat nem nézték meg. Már nagyon nyűgös voltam, de kijelenthetem, hogy
egészséges vagyok, mint a makk, kivéve a mandulámat, melynek eltávolítását, egyúttal
fel is ajánlották, de én ragaszkodtam hozzájuk. Kell az nekem, ha már ott van,
maradjon!
Így legalább kialudtam magam. Mióta
hazajöttünk úgy is totális álomkorban szenvedek, egyszerűen állandóan aludnék.
A napok meg csak úgy rohannak! Most
újra együtt, annyi megbeszélnivalónk van, annyi emlék meg érzés rohan meg
állandóan, hogy csak nehezen tudom kordában tartani az érzelmeimet.
Kimondhatatlanul boldog vagyok!
És még annál is… nagyon-nagyon szerelmes! Ez volt életem legszebb nyara! És még
nincs vége!
Hétvégén Orlandóba megyünk,
mert megígértük a Lucának. Vár ránk még néhány élmény és kalandpark!
De aztán visszatérek, mert már
hiányzik az írás, és a munka is. Rengeteg ötletem van, és iszonyúan fel vagyok
pörögve. Úgy érzem, most aztán megváltom a világot, annyit tervem van! És persze
kezdődik a suli, és a szezon is, szóval lesz meló bőven!
Nemsokára jelentkezem, addig
millió puszit küldök, és szép nyárvégét kívánok mindenkinek.
Szeretettel, Luna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése