Visszatértem! :)

Sziasztok!

Hazaértünk egy fantasztikus feledhetetlen nyaralásból!

Rengeteget nevettünk és voltak érzelmes megindító pillanatok is, de összességében minden nap csodálatos volt!

Terveink szerint most még Texasban lennénk. Ott akartuk megnézni a napfogyatkozást, Dani apukája valahogy szerzett jegyeket egy előadásra a NASA-n belül egybekötött jelenségnézéssel. Szóval fantasztikus lett volna egy ultramodern hely, színvonalas előadás meg minden, de sajna lemaradtunk róla.

Jelenleg ugyanis eléggé beteg vagyok!

Megfáztam vagy felfáztam, főleg a veséim!

Pedig egy "lakatlan" szigeten voltunk, ami olyan hihetetlen volt, hogy még a legmerészebb álmaimat is felülmúlta, de utolsó éjjel már annyira fájt, hogy csak vergődtem, mint a partra vetett hal.

Anyu aztán riadót fújt, mivel nővéremnek gyerekkorában többször is volt vesemedence gyulladása, és anyuban úgy tűnik még mindig elég élénken él az akkori félelme, mert azonnal hazaparancsolta Petit velem együtt. Eléggé ellentmondást nem tűrő volt, pedig anyu nem egy erőszakos tipus.

Persze Tarzannak se kellett több, szárnyaltunk haza!

Hát, akinek már volt ilyen az tudja, mit érzek. Ha állok olyan, mintha ki akarna szakadni a méhem, ha ülök, szét akar szakadni a derekam, úgy fáj. Egyedül fekve elviselhető, de úgy is állandóan keresem a helyem, így nem hagyom szegény Petit aludni, pedig mondtam neki, hogy menjen másik szobába, mert nem tud tőlem pihenni, de hallani se akar róla.

Ráadásul történt egy kis félreértés is, ami miatt aggódó családom majdnem rohammentővel vitetett a kórházba!

Nyaralásunk során egy csomó étellel megismerkedtünk, amik egészen másmilyenek lesznek, mikor kikerülnek elénk a tányérra, mint amire a nevük alapján számítottunk. Nagyon vicces történetek, majd írok erről is, de mégis a legviccesebb és rémisztőbb eset itthon történt velünk.

Ismeritek a Pitayat? Sárkánygyümölcsnek is hívják!

Van többféle, én nagyon szeretem, sőt mókica is, és sokat vásárolunk belőle. Eddig csak sárgát vagy olyan pirosat ettünk, aminek fehér a belseje.

Na most, Miskáék megleptek minket egy egész kartonnyi – hát micsoda szó, remélem jó írtam!:) – szóval egy kis papírláda sárkánygyümivel, de olyannal, aminek a húsa vérvörös!

Jól lehűtöttük, csinált belőle nővérem még ivólevet is, és rendesen befaltunk, főleg mi mókival, mert, hogy igyak ugye, minél többet, had dolgozzon szegény kis beteg vesém.

Nem akarom nagyon részletezni, mert már inkább feküdnék, de a lényege, hogy a piros húsú sárkánygyümölcstől pont olyan pirosat pisilsz, akár a céklától!

Ezt körcsi mondta, én nem szeretem túlzottan a céklát, bár igyekszem majd vele barátkozni, szóval nincs összehasonlítási alapom.

A lényeg, hogy a család azt hitte véreset pisilünk és valami fertőzés, amúgy is fáj a vesém! Hát riadót fújtak!

Tarzan újra öntudatára ébredt és végigordítozta velem az utat, hogy ha valami bajom lesz, őt is tacsra vágom, értsem már meg, és hasonló szösszenetek.

Szerencsére jórészt magyarul, de azért így is gáz volt. Neki újabb glória lett a főnöki feje felett, már ami a tekintélyt illeti, hát én meg eléggé rosszul voltam akkor már, nem is nagyon érdekelt az etikett!:)

Aztán még nagyobb gáz, hogy se vesevérzésem, se gyomorvérzésem nincsen, csak falánk voltam és kicsit felfáztam!

És az is szerencse, hogy a felajzott családtagok nem értesítették se a Járványügyet, se a Nemzeti Gárdát, pedig akkora volt otthon a patália meg hangzavar, hogy azt hittem már a Gárda is kijött és körülvették a házat!:)

Most ahogy ideje engedi, lohol és ápolgat egy lecsendesült, nagyon visszavett bűnbánó Tarzan, ami abból áll, hogy állandóan itat, a homlokom fogdossa és faggat, hogy van-e még hányingerem!

Egy ideig még vicces volt, de most már egyre aggasztóbb ez a lelkes serteperte körülöttem, főleg, hogy anyuval felváltva művelik!

Játszadoztam a gondolattal, hogy Magyarország szülinapjára megpróbálkozom egy rövid résszel, de aztán elengedtem ezt a merész tervet.

Most a legkedvesebb hónapom első napjával kacérkodom, de nem ígérhetek semmit, mert tényleg nagyon zizege vagyok!:(

Ráadásul elkezdődött a suli, az utolsó nagy nekifutás! Hajrá!!!:)

Szóval a lényeg, hogy itthon vagyok, gyógyulgatok és jövök majd, ahogy tudok!

Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a nyár utolsó napaira!

Hatalmas szeretettel, puszi és ölelés is, Luna